| Sibenik | Történelem | Látnivalók | Kultúra | Kikapcsolódás | Gasztronómia | Környező települések | Galéria | Térkép |
Látnivalók
Szent Jakab székesegyház (Foto: focusforaword, Flickr)
Városháza (Foto: Tania Ho, Flickr)
Szent Miklós erőd (Foto: Chris Comparini, Flickr)
Szent János templom (Foto: Tania Ho, Flickr)
Vízesés a Krka Nemzeti Parkban (Foto:goranpg, Flickr)
Kornati Nemzeti Park szigetei (Foto: disckjet, Flickr)
A többi horvát tengerparti városhoz hasonlóan Sibenik is csodálatos földrajzi, természeti adottságokkal rendelkezik, amelyek már önmagukban is képesek rabul ejteni az embert. A tenger jelentette szépségen túl a várost övező táj, a hegyvonulatok és a nemzeti parkok szintén hozzájárulnak a vidék rendkívüli szépségéhez, de a szűk városi utcák, az ódon hangulatú épületek is számos látnivalót nyújtanak az idelátogatóknak.
SZENT JAKAB SZÉKESEGYHÁZ
Ez a dóm jelenti Sibenik legjelentősebb építészeti emlékét, emellett pedig az egész országban kiemelkedő jelentőségű műemléknek számít, amely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. A város déli részén fekszik, ahol már korábban is állt egy templom. Építésének ötlete már a XIV. században felmerült, de végül a bazilika építését 1402-ben kezdték el, de csak több mint egy évszázaddal később fejezték be, ennek megfelelően részben gótikus, részben reneszánsz stílusú lett az épület, melyet végül 1555-ben szenteltek fel. A székesegyház Horvátország legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz építménye, amelyen a szerb ostrom során esett károkat is hamar kijavították, így ma is szép állapotban látható.
További érdekességet jelenthetnek a székesegyháztól nem messze megtekinthető városi kutak, melyeket a XV. században, eredetileg az ivóvízellátás biztosítására építettek, de miután ezt a funkciójukat elveszítették, néhány éve a Négy Kút Múzeumot hozták létre, ahol a város múltjáról tekinthetünk meg multimédiás bemutatókat.
Ez a dóm jelenti Sibenik legjelentősebb építészeti emlékét, emellett pedig az egész országban kiemelkedő jelentőségű műemléknek számít, amely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. A város déli részén fekszik, ahol már korábban is állt egy templom. Építésének ötlete már a XIV. században felmerült, de végül a bazilika építését 1402-ben kezdték el, de csak több mint egy évszázaddal később fejezték be, ennek megfelelően részben gótikus, részben reneszánsz stílusú lett az épület, melyet végül 1555-ben szenteltek fel. A székesegyház Horvátország legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz építménye, amelyen a szerb ostrom során esett károkat is hamar kijavították, így ma is szép állapotban látható.
További érdekességet jelenthetnek a székesegyháztól nem messze megtekinthető városi kutak, melyeket a XV. században, eredetileg az ivóvízellátás biztosítására építettek, de miután ezt a funkciójukat elveszítették, néhány éve a Négy Kút Múzeumot hozták létre, ahol a város múltjáról tekinthetünk meg multimédiás bemutatókat.
Szent Jakab székesegyház (Foto: focusforaword, Flickr)
VÁROSHÁZA
A székesegyház mellett Sibenik másik fontos jelképe a XVI. század első felében épült reneszánsz városháza, amit ugyan a második világháborúban súlyos találatok értek, de később teljesen helyreállították az eredeti állapotát. A reneszánsz stílusban épült városháza fényképe szinte valamennyi a várost ábrázoló képeslapon feltűnik.
A székesegyház mellett Sibenik másik fontos jelképe a XVI. század első felében épült reneszánsz városháza, amit ugyan a második világháborúban súlyos találatok értek, de később teljesen helyreállították az eredeti állapotát. A reneszánsz stílusban épült városháza fényképe szinte valamennyi a várost ábrázoló képeslapon feltűnik.
Városháza (Foto: Tania Ho, Flickr)
FEJEDELMI PALOTA
A valamikor a mainál jóval nagyobb palota a székesegyház közelében fekszik és a Régészeti, Néprajzi és Helytörténeti Múzeum található benne. Az épület homlokzatán a város védőszentjének, Szent Mihálynak a címere látható. A palota tökéletes helyszínül szolgál a Sibenik történelmét is bemutató kiállításoknak, hiszen maga az épület is több száz éves, így jó néhány történelmi eseménynek szemtanúja volt.
A valamikor a mainál jóval nagyobb palota a székesegyház közelében fekszik és a Régészeti, Néprajzi és Helytörténeti Múzeum található benne. Az épület homlokzatán a város védőszentjének, Szent Mihálynak a címere látható. A palota tökéletes helyszínül szolgál a Sibenik történelmét is bemutató kiállításoknak, hiszen maga az épület is több száz éves, így jó néhány történelmi eseménynek szemtanúja volt.
ERŐDÖK
Sibenik földrajzi helyzetéből adódóan fontos katonai és stratégiai szereppel bírt történelme során, s ennek köszönhetően több erőd és vár épült, amelyek sokszor fontos védelmi pontok voltak az itt élők és a város elleni támadások során. Közülük több is meglehetősen jó állapotban látható mind a mai napig is.
A Szent Mihály erőd, amely mintegy 70 méteres magasságban helyezkedik el, minden valószínűség szerint egy illír erődítmény alapjaira, romjaira épült, s különösen a XV. és a XVIII. század folyamán bírt nagy jelentőséggel, és bár kétszer is nagymértékben sérült, később mindig helyreállították. Ehhez az erődhöz kapcsolódik a városfal is, amely azonban mára csak kisebb mértékben maradt fenn.
A Szent Miklós erőd az egész adriai partszakasz egyik legerősebb erődítménye, amely a XVI. században, elsősorban a török támadások ellen készült.
Sibenik földrajzi helyzetéből adódóan fontos katonai és stratégiai szereppel bírt történelme során, s ennek köszönhetően több erőd és vár épült, amelyek sokszor fontos védelmi pontok voltak az itt élők és a város elleni támadások során. Közülük több is meglehetősen jó állapotban látható mind a mai napig is.
A Szent Mihály erőd, amely mintegy 70 méteres magasságban helyezkedik el, minden valószínűség szerint egy illír erődítmény alapjaira, romjaira épült, s különösen a XV. és a XVIII. század folyamán bírt nagy jelentőséggel, és bár kétszer is nagymértékben sérült, később mindig helyreállították. Ehhez az erődhöz kapcsolódik a városfal is, amely azonban mára csak kisebb mértékben maradt fenn.
A Szent Miklós erőd az egész adriai partszakasz egyik legerősebb erődítménye, amely a XVI. században, elsősorban a török támadások ellen készült.
Szent Miklós erőd (Foto: Chris Comparini, Flickr)
Szintén fontos szerepet kapott a Szent János erőd, amely egy 115 magas dombon áll és már felépülése után egy évvel hatalmas ütközet színhelye volt, amikor 1647-ben egy nagyméretű török inváziót sikerült itt megállítani. Ezzel az erőddel egyidejűleg épült a Subicevac erőd is, és ez utóbbi legalább ugyanolyan szerepet kapott a harcokban is.
TEMPLOMOK
A szakrális örökség részeként jó néhány templom és kolostor található Sibenikben, hiszen a vallás mindig is fontos része volt a helyiek életének.
TEMPLOMOK
A szakrális örökség részeként jó néhány templom és kolostor található Sibenikben, hiszen a vallás mindig is fontos része volt a helyiek életének.
Szent János templom (Foto: Tania Ho, Flickr)
Kiemelkedik közülük a Szent János templom, mely a XV. század második felében épült, s érdekessége, hogy tornyának nyugati falában helyezték el Sibenik első köztéri mechanikus óráját.
A város legkorábbi eredetű temploma a Szent Krsevan templom, melynek első épülete a XII. században épült, majd a XV. század során átépítették, amikor a gótikus stílus jegyeit is megkapta, akárcsak a XIV-XV. században elkészült Szent Ferenc és Szent Barbara templomok. A Szent Krsevan épülete mellett található Horvátország legrégebbi harangja, amely 1266-ban készült és a tengerben találták meg. Az említetteken kívül is számos templom van még Sibenikben, és habár a háborúk során sok kár keletkezett a több évszázados szent épületekben, szinte valamennyit visszaállították a korábbi állapotába, így rengeteg látnivalót nyújtanak az érdeklődőknek.
A városban fellelhető a látogatóknak létrehozott központ, ahol egy interaktív látványosság keretében kaphatunk pontosabb képet Sibenikről, annak múltjáról és jelenéről. A rejtett értékeket hét képen keresztül ismerhetjük meg, amelyek között a történelemről, a városfalakról, a szobrokról, a tenger szépségéről, a vendéglátásról, valamint a város kincseiről készült fotókkal találkozhatunk.
NEMZETI PARKOK
Annak ellenére, hogy szigorúan véve nem tartoznak Sibenikhez, közelségük és a turizmusban betöltött szerepük miatt mindenképpen meg kel említenünk az alig 17 kilométerre fekvő Krka Nemzeti Parkot és a 27 kilométerre elterülő Kornati Nemzeti Parkot.
A város legkorábbi eredetű temploma a Szent Krsevan templom, melynek első épülete a XII. században épült, majd a XV. század során átépítették, amikor a gótikus stílus jegyeit is megkapta, akárcsak a XIV-XV. században elkészült Szent Ferenc és Szent Barbara templomok. A Szent Krsevan épülete mellett található Horvátország legrégebbi harangja, amely 1266-ban készült és a tengerben találták meg. Az említetteken kívül is számos templom van még Sibenikben, és habár a háborúk során sok kár keletkezett a több évszázados szent épületekben, szinte valamennyit visszaállították a korábbi állapotába, így rengeteg látnivalót nyújtanak az érdeklődőknek.
A városban fellelhető a látogatóknak létrehozott központ, ahol egy interaktív látványosság keretében kaphatunk pontosabb képet Sibenikről, annak múltjáról és jelenéről. A rejtett értékeket hét képen keresztül ismerhetjük meg, amelyek között a történelemről, a városfalakról, a szobrokról, a tenger szépségéről, a vendéglátásról, valamint a város kincseiről készült fotókkal találkozhatunk.
NEMZETI PARKOK
Annak ellenére, hogy szigorúan véve nem tartoznak Sibenikhez, közelségük és a turizmusban betöltött szerepük miatt mindenképpen meg kel említenünk az alig 17 kilométerre fekvő Krka Nemzeti Parkot és a 27 kilométerre elterülő Kornati Nemzeti Parkot.
Krka Nemzeti Park: A Krka folyó mentén elhelyezkedő parkban a növény- és állatvilág számtalan különleges példánya él, de a kőzetek és a vízesések már önmagukban is rendkívüli látványt nyújtanak. Az 1985-ben alapított nemzeti park 118 négyzetkilométernyi területen fekszik és a folyó mentén hét vízesést csodálhatunk meg, helyenként pedig meg is fürödhetünk a vízfüggöny alatt. Ha engedélyt kapunk a búvárkodásra, akkor a víz alatti élővilág rejtett csodáit is felfedezhetjük, mint például a kizárólag itt megtalálható mintegy 10 halfaj. Amennyiben inkább a történelmi emlékeket kedveljük, akkor sem járunk rossz helyen, hiszen a park területén feltártak már középkori, sőt római kori építményeket is.
Vízesés a Krka Nemzeti Parkban (Foto:goranpg, Flickr)
Kornati Nemzeti Park: Ezt a nemzeti parkot a tengeren keresztül közelíthetjük meg és mindenképpen megéri itt is eltölteni hosszabb- rövidebb időt. A Krka Nemzeti Parkkal szinte kiegészítve egymást egy különleges egységet alkotnak, míg előbbi a szárazföldön kialakult vízi és más természeti látnivalók révén varázsol el minket, addig a Kornati Nemzeti Park a tengeren létrejött szigetek, illetve a kristálytiszta víz látványával ejt rabul.
Kornati Nemzeti Park szigetei (Foto: disckjet, Flickr)
A felsorolt látványosságokon kívül is számtalan egyéb látnivalót, érdekességet találunk Sibenikben és környékén, akár régi épületeket, akár a természet alkotta értékeket szemléljük szívesen, s ez a sokszínűség teszi igen kedveltté a települést a turisták körében. Vonzerejének köszönhetően évről-évre többen keresik fel a régiót, és ezen a tendencián még a háború is csak néhány évig éreztette hatását, majd az újjáépítést és a béke helyreállítását követően ismét nagyszámú turista érkezik Sibenikbe, hogy hosszabb-rövidebb időt töltsön el a vidéken.